Mindenki* ezt a játékot játssza a blogvilágban, nehogy már kimaradjak belőle... :)
1. Életem legnagyobb paradoxona, hogy a hivatásom kifelé, a többi ember felé fordít napi rengeteg órában, míg én, mint személyiség, alapjáraton befelé forduló vagyok. Ezt az ellentétet nehezen sikerül feloldanom.
2. Az 1. pont konfliktusa annyi energiámba kerül, hogy a legmagánabb szférámban leginkább egyedül szeretek lenni. Szeretem a saját szobát, a csendet, nyugalmat. A nyüzsgés kifáraszt.
3. Egyszer felborult velem a láncos körhinta egy lovasbemutatón. Elég
ijesztő volt, ahogy menet közben feldőlt az a hatalmas monstrum, a
szülők fejvesztve rohantak menteni a gyerekeiket. Kivéve az én
szüleimet, akik nem látták az eseményt, és békésen kanalazták a
babgulyást a szomszédos sátorban. Aztán is csak rezignáltan jegyezték
meg, hogy édes lányom, ahol te megfordulsz, ott valami mindig történik, még tán a forradalom is
kitör...
4. Lehet, hogy volt ebben valami jövőbelátó jóslat, mert gimnazista koromban, Tbiliszi belvárosában tényleg kitört a forradalom. Egy autó hátsó ülésén, középen utaztam éppen, amikor az egyik kereszteződésben szembejött velünk egy csőretöltött orosz tank, amit épp elfoglalni készültek a grúz felkelők. Tűzharc volt, rajtam pedig átfutott a felismerés, hogy mivel be vagyok szorítva középre, esélyem sincs menekülésre, ha lőnek a tankból, telibe trafál... De épp nem lőttek, szerencsére, így még mindig itt vagyok...** :)
5. A felnőttkorom már kevésbé volt érdekes, költözgettem ide-oda, ahogy épp a helyzet adta. Az észak-ír életet szeretem, kifejezetten izgalmasnak találom az ír-brit dinamika életközelből való tanulmányozását.
6. Szerelmes vagyok az angol nyelvbe, lassan harminc éve. Nem csökken, nem múlik a rajongás. Ebből a szempontból kifejezetten áldásos, hogy angol nyelvterületen élhetek.
7. Csak olyan tevékenységet tudok végezni, amiben hinni tudok, és amibe teljesen, száz százalékig bele tudom tenni magam. Szerencsére a munkám ilyen, úgyhogy panaszra nincs okom. Na jó, az első pont paradoxonát kivéve. :)
* Ha Te még nem, hát nosza...! :)
** Aztán minket felraktak az első repülőre, a Szovjetuniónak pedig hamarosan vége lett.
Én valahogy mindig kilógok a "mindenki" kategóriából. Mi ez a játék?
VálaszTörlésAz 1. ponttal kapcsolatban meg tudlak érteni. Hasonló cipőben járok, bár szerencsére, ha nem akarok, nem kell kifelé fordulnom. És én is szeretek egyedül lenni. "Egyedül lenni - ez a lélek tápfolyadéka." - Hankiss
Írni kell 7 dolgot magadról. Most nem akarok mindenkit belinkelni ide, akinél láttam már, de itt (is) van pl.
Törléshttp://editeva.blogspot.co.uk/2014/01/7-dolog.html
Aha! Rémlik most már, hogy valahol én is olvastam róla. No de ha az ember figyelmesen olvassa a blogot, amit olvas, többet is megtudhat belőle 7 dolognál... :)
VálaszTörlés