“Ne
félj, ne sírj, nincs ok, miért, gonosz halál ott nem kísért,
Bár lenn van a bányász hona, mégis közel az ég oda. “
Bár lenn van a bányász hona, mégis közel az ég oda. “
A
hatalmas lapáttenyerére emlékszem. Meg a mosolyára. Mindig
mosolygott. Sokat nem szólt, szelíd, csendes ember volt. Jó volt a
közelében lenni.
Most
elment.
A
bányát rég bezárták már, a zenekar is feloszlott. A napokban mégis
utánajár az özvegye: összeállnának-e még egyszer a kedvéért,
elénekelni a bányászhimnuszt a temetésen... 35
évig dolgozott a föld alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése