2015. november 29., vasárnap

Nem hagyok fel...

Úgy látszik, kénytelen leszek megszokni, hogy az Advent nem úgy működik, hogy van hangulatom hozzá, és ebből merítkezve felépítem az ünnepet a gondozottaimnak, hanem úgy, hogy semmi hangulatom hozzá, ennek ellenére építek, mert tudom, hogy fontos, hogy szükségü(n)k van rá.

Építsd fel a templomot, kongasd meg a harangot, a többi az Égiek dolga. 

2015. november 27., péntek

Iskolai felirat az írek szigetén

Ebben az iskolában szinte minden évfolyamon van már magyar gyerek. Magyarországon születtek, de nem ott fognak felnőni.

Amikor mi jöttünk, még alig voltak itt magyar gyerekek, dehát úgy látszik, egyre több honfitársamat löki külföldre az otthoni kilátástalan helyzet, így egyre több helyen jelennek meg a környékünkön (is) a magyar nyelvű feliratok.



2015. november 24., kedd

Vizsgastressz

Azért nem szeretek vizsgázni, mert sosem lehetek biztos benne, hogy a vizsgaanyagot, illetve a tesztsort összeállító személy gondolkodása és logikája megegyezik-e az enyémmel. A mai vizsgámon (Health and Safety in the Workplace) is volt egy-két olyan kérdés, amelyek fölött percekig rágtam a ceruzámat, hogy akkor most vajon mire gondolhatott az, aki ezt a kérdést így feltette?

Mutatok egy példát.  Ez volt a tananyagban:

Use of competent personnel
It is essential that systems are installed, checked regularly and maintained by competent, suitably qualified electricians or electrical engineers. You should never tamper with electrical equipment, attempt to repair it or remedy an electrical problem unless you have had specific training and have been authorised to do so. Qualified electricians must follow special procedures to prevent danger to themselves or others.

Testing and maintenance
Equipment and systems that use electricity must be tested regularly and maintained thoroughly by competent personnel. The frequency of testing depends on a number of factors, such as the degree of wear and tear. Portable tools require extra attention.

És ez volt a vonatkozó vizsgakérdés:

Who can carry out the testing of portable electrical appliances?

a) a competent person
b) a suitably qualified electrician
c) a supervisor
d) a manager

A c) és a d) választ nyilván azonnal kilőhetjük, ezekről nem volt szó a fenti szövegben. Na de az a) és a b) válasz közül ebben az esetben melyik a jó? A hordozható elektromos eszközök tesztelésekor melyik az előírás: a kompetencia vagy a végzettség?
 
  

2015. november 21., szombat

Cork Írország déli részén található város. A repülőterét dombtetőre építették, ami notóriusan szeles.

Ebbe a leszállásba erősen beleizzadhatott a pilóta, meg gondolom az összes utas is.

2015. november 19., csütörtök

Nekem még van tőle aláírásom az egyetemi leckekönyvemben, majd' húsz évvel ezelőttről. Az eltérő fejlődésű gyermekek nevelési igényéről tartott szemináriumot az ELTE-n.

Akkoriban még nagyon zöldfülű voltam a témához, most lenne jó újra hallgatni. Igazából egy csomó olyan tárgy van, amit most lenne jó újra tanulni, de hát nyilván már nem fogom, illetve nem ugyanúgy.

2015. november 18., szerda

A kedvenc doktor

Szemvizsgálatra kísérem az egyik gondozottamat. Bűbájos, idős nő, aki jóideje teljesen vak már.

- A legszebb blúzomat vettem fel, látod? - büszkélkedik.
- Látom - felelem. - Miért öltöztél ilyen csinosan?
- Mert a kedvenc doktoromhoz megyek!
- Ó, értem. És miért ő a kedvenc?
- Mert belenéz a szemembe! - nevet rám.

2015. november 13., péntek

Viharban

Mennydörög, villámlik, zúdul a jég az égből, tombol a vihar. Az áram elmegy, a tűzvédelem bekapcsol, a legnagyobb égzengéssel egyidőben sípolni kezdenek a jelzők, bevágódnak az automata ajtók. Mindez novemberben, egy (elvileg) óceáni éghajlatú országban.

Ha most egyedül lennék, igen kellemetlenül érezném itt magam. De nem vagyok egyedül: van két instabil mentális állapotú pszichiátriai betegem, egy vak, és egy halmozottan sérült gondozottam. Ideális társaság apokaliptikus időkben. :)

Pont a napokban gondolkodtam el azon, hogy milyen érdekes, hogy bizonyos helyzetekben, ha egyedül vagyok, félek, de ha vannak rám bízott mások, akikért felelős vagyok, akkor nyugodt maradok. A munkaköröm adja az önbizalmamat.

A múltkor az egyik pszichiátriai konzultációban szóba is került a téma, hogy amennyire nekünk, "normál" embereknek fontos a foglalkozásunk, ugyanannyira a gondozottainknak is az. Sajnos az állami gondozási rendszer ezt a tényt nem nagyon veszi figyelembe, a mi intézményünk az egyetlen a környéken, ahol a megfelelő gondozás és ellátás mellett kifejezetten fontos szerepet kap a gondozottak életében is a foglalkozási identitás kialakítása, az értelmes, hasznos munkavégzés. Így aztán, ha elmúlik a vihar, mennek vissza a műhelyeikbe, és visszaáll az élet rendje, ők is megnyugszanak majd.      

Párhuzamos realitás

Elámultam teljesen ezen a videón a napokban, meg is néztem jó sokszor. Amit leginkább érdekesnek találok benne, az az, hogy ez nem egy mozifilm kitalált szereplőkkel és megrendezett díszletekkel, hanem egy valóságos, megtörtént eseménysorozat, egy ténylegesen, valóságosan megélt életforma.

Régen úgy volt, hogy az ember élte a maga kis megszokott, mindennapi életét, aztán néha beült a moziba, és jólesően elábrándozott, vagy épp megborzongott azon az egészen más, egészen távoli világon, amiről tudta, hogy vagy nagyon távol van, vagy csak kitalált, képzeletbeli világ.

Ami most más, az az, hogy ez a világ nem képzeletbeli és nem távoli. Az én életemmel egyszerre, egyidőben zajlik, még csak térben sem túl távol.

Egészen elképesztő.